A drift szabad ford�t�sban
cs�sztat�st, sodr�d�st jelent.
Aki m�g nem hallott err�l a sport�gr�l, annak val�sz�n�leg ez m�g nem mond t�l sokat. A drift nem m�s, mint az aut� t�k�letes ural�s�nak �s ir�ny�t�s�nak l�tv�nyos demonstr�l�sa oly m�don, hogy az aut� lehet�leg egy centim�tert se haladjon a szok�sos m�don egyenesen.

A drift-r�l b�vebben...

A drift �r�let gy�ker�t, mint a legt�bb els� l�t�sra �r�lts�gnek hat� dolgot, ezt is Jap�nban tal�lhatjuk meg. Az 1960-as �vekben itt rendezt�k meg el�sz�r az akkoriban divatos, �gynevezett "touge" (ejtsd ahogy akarod) illeg�lis hegyi versenyeket. A touge versenyz�k vagy m�s nev�k�n a "Rolling Zoku"-k egyetlen c�lja, hogy min�l r�videbb id� alatt teljes�ts�k a hegyi �t k�t kijel�lt pontja k�z�tti t�vot. N�h�nyan k�z�l�k a jobb id� kedv��rt a rallye-b�l ellesett kanyarv�teli technik�kat alkalmazt�k, ebb�l n�tte ki mag�t k�s�bb a drift. A sport�g maga nagyon hasonl� a rallye-hoz, azonban itt nem az id� �s a sebess�g sz�m�t, hanem a st�lus �s a kanyartechnika. A drift l�nyege, hogy az aut� h�tulj�t a t�lkorm�nyozotts�gb�l fakad� kit�r�sekor a kanyarban cs�sz�sban kell tartani an�lk�l, hogy az aut� megtapadjon. Ahhoz, hogy a cs�sz�st min�l tov�bb fenntartsuk, t�k�letes korm�nyz�sra �s g�zped�lkezel�sre van sz�ks�g. A drift teh�t kifejezetten a h�ts� kerekes aut�k �s azok pil�t�inak m�v�szete.  

B�r�l�s

A drift b�r�l�sa hasonl� a j�gt�nc�hoz, vagy a freestyle snowboard�hoz. Csak�gy, mint minden sportban, itt is vannak krit�riumai a l�tv�nynak. Egy j� driftnek minim�lis k�vetelm�nyeknek kell megfelelnie, amit mindenkinek meg kell �rtenie, �gymint:

Kezd� sebess�g:

A k�vetelm�nyek ezen r�sze egyszer�en m�rhet� �s ellen�rizhet� egy sebess�gkijelz� traffipax k�sz�l�kkel. A kezd� sebess�g az egyike a legfontosabb l�that� szempontoknak, amit a b�r�k pontoznak, mert meghat�rozza a drift tov�bbi r�szeit.

Az �v v�g�sa:

A drift m�sik r�sze, amit a b�r�k nagyon megvizsg�lnak. A kanyar lev�g�sa �ltal�ban az alapj�n van elb�r�lva, hogy a pil�ta milyen �vet v�laszt. Az �vet �gy kell v�lasztani, hogy a j�rm� a kanyar cs�cspontj�t �rintse. A b�r�k azt l�tj�k sz�vesen, ha a pil�ta egy sz�k �ven fordul, olyan k�zel t�ve az aut� orr�t a kanyar cs�cspontj�hoz, amennyire csak lehet. Ellenben, az aut� far�t a lehet� legnagyobb �ven, a kanyar k�ls� padk�j�n ford�t� technika is mutatja az aut� kezel�s�nek k�pess�g�t �s b�ven eredm�nyezhet pontokat.

Sz�g �s ellenkorm�nyz�s:

A sz�g a j�rm� elfordul�s�nak sz�g�t jelenti, a val�s halad�si ir�nyhoz viszony�tva. Alapj�ban v�ve teh�t amilyen m�rt�kben az aut� fara "k�rz�zik" - a kontroll elveszt�se n�lk�l- olyan m�rt�kben kap pontokat a pil�ta erre a krit�riumra. A sz�g utal egyben a drift fenntarthat�s�g�nak id�beli hossz�ra, �s az eg�sz kanyar sor�n �tlagosan v�rhat� driftsz�gre is. Ez azt jelenti, hogy a j�rm� far�t egy kis id�re "kicsap�" pil�ta nem fog t�l sok pontot kapni, kiv�ve, ha az elfordul�s m�rt�ke kiemelked� volt. Viszont az a j�rm�, amely extr�m driftsz�geket mutat be megperd�l�s n�lk�l, a kanyar teljes hossz�ban, magas pontokat kap.

Bemutat�s:

Az aut� sebess�ge, az �v, �s a driftsz�g helyes megv�laszt�sa sok pontot jelenthet a b�r�kn�l. Van m�g egy faktor, ez pedig a m�d, ahogy a pil�ta bemutatja vezet�stechnikai tud�s�t. Mint sok m�s sportban, itt is az adott egy�nis�g mell� t�rsul egy bizonyos szikra, vagy energia, amely �tlagon fel�li teljes�tm�nyt szavatol a verseny alatt. Ha egy versenyz� beleteszi ezt a pluszt a futam�ba, a b�r�k �rt�kelni fogj�k. A leg�ltal�nosabb �sszetev�je ennek a kateg�ri�nak p�ld�ul a f�st. A drift k�zben a t�bb gumif�st�t k�pz� j�rm� t�bb pontot kap. Ez a kateg�ria tartalmazta r�gebben a k�z lenget�s�t a j�rm� ablak�ban, vagy az ajt� kinyit�s�t, de ma m�r a D1 szab�lyok �rtelm�ben szigor�an feltekert ablakkal �s z�rt ajt�val kell a futamot teljes�teni. Ez a szab�ly is a hangs�ly �thelyez�d�s�t szolg�lja a magasabb szint� vezet�stechnika fel�.

A Tsuitso Csata b�r�l�sa:

A Tsuiso a jap�n megnevez�se a p�ros driftnek. Ez a test, test ellen t�rt�n� csata hasonl� elb�r�l�s al� esik, mint egy sz�l�futam, viszont egy magas szint� strat�gia van m�g�tte, ami versenyk�pes sz�nvonalat biztos�t �s term�szetesen kiemelked� �lm�nyt jelent a n�z�knek. Ennek a versenyform�nak a b�r�l�s�t Neh�z k�r�l�rni, hisz a b�r�k sok�ves versenytapasztalatukra �s a g�pj�rm� �ltal�nos dinamikai jellemz�inek ismeret�re hagyatkoznak a pontok kioszt�sakor.

T�mad�s:

�ltal�ban az �ld�z� pil�ta a t�mad� egy p�ros driftben. A keresztben cs�sz� j�rm�v�t haszn�lja arra, hogy minimaliz�lja az el�l l�v� pil�ta hely�t, �s lehet�s�g�t arra, hogy az az ide�lis �v�t tartsa keresztbe cs�sz�s k�zben. Az �ld�z� pil�t�nak kiv�l� driftet kell produk�lnia, hogy:

a. nyom�st gyakoroljon a vezet� pil�t�ra,
b. elfoglalja, �s blokkolja azt az �vet, amely j� lehet�s�get adhat a vezet� pil�t�nak egy szint�n t�k�letes drift kivitelez�s�re,
c. magas pontsz�mot kapjon

Ha az �ld�z� pil�ta nem k�pes fenntartani ezt a nyom�st a vezet� pil�t�n, az nem sok j�t jelent a pontoz�sn�l.

V�dekez�s:

A vezet� pil�ta lehet� legjobb strat�gi�ja a k�vetkez�:

a. az ellenf�ln�l sokkal nagyobb sebess�ggel kivitelezett drift,
b. nagyon j� �ven
c. �s sokkal nagyobb sz�gben, mint az �ld�z�.

Ha a vezet� pil�ta k�pes ler�zni, vagy megf�leml�teni az �ld�z�t, akkor az el�bb-ut�bb hib�zni fog, mik�zben a vezet� aut�, l�tsz�lag kisz�m�thatatlan cselekedeteit pr�b�lja kiv�deni. Ha a vezet� pil�ta k�pes j� nagy sz�gben elnyomni, az ide�lis �ven egy teljesen kontroll�lt driftet mutat, akkor az �ld�z�n hatalmas nyom�s van, hogy n�velje teljes�tm�ny�t. A vezet� pil�ta ezen a ponton m�r gy�z�tt. A vezet� pil�t�k gyakran kiemelked� k�pess�get mutatnak, ahogy hirtelen gyors�tanak, vill�mgyorsan egy nagy sz�gelfordul�s� driftbe viszik a j�rm�vet, egyenesen a kanyar k�zep�be. Az �ket k�vet� pil�t�nak �gy fog t�nni, hogy m�gis nekimennek a vezet� aut�nak, ez�rt lass�tani fognak �s a vezet� aut� elker�l�s�re tesznek majd l�p�seket. Ez sokszor komoly sebess�gveszt�st eredm�nyez, ami m�r nem teszi lehet�v� az adott kanyar megfelel� keresztbe cs�sz�ssal t�rt�n� teljes�t�s�t. M�g rosszabb esetben megp�rd�lhetnek, vagy kisodr�dv�n �tk�zhetnek a p�lya fal�val. Persze a vezet� pil�t�nak ez a legjobb, ahogy csak kij�het egy p�rharcb�l.

B�rki lehet b�r�?

Nem, a D1 rendezv�nyeknek k�t kiemelked� k�vetelm�nye van a b�r� szem�ly�vel kapcsolatban
1. A b�r�nak komoly vezet�i m�lttal kell rendelkeznie, lehet�leg a motorsport t�bb �g�ban is. Ez fontos kit�tel, hisz a b�r�nak rengeteg vezet�si technik�val tiszt�ban kell lennie, mindennel, amiket a pil�t�k csak magukkal hozhatnak tud�sban a p�ly�ra. A hihet�s�g a minden a driftsportban, f�leg, hogy a b�r�l�s nagyon szubjekt�v is lehet.
2. A b�r� egyben szp�ker is. Energikusnak kell maradnia a verseny v�g�ig, tudnia kell sz�rakoztatni a k�z�ns�get. Minden D1 rendezv�nyen r�sztvev� b�r�nak j�v�hagy�st kell kapnia a D1 Productions-t�l. A b�r�nak kiterjedt h�tt�rrel kell rendelkeznie a profi motorsportban, �gy a p�ly�n, mint a gar�zsban is. Vagyis a mechanikai tud�suknak ugyanolyan �lesnek kell lennie, mint a vezet�si technik�k �s taktik�k meg�rt�si k�pess�g�nek.